A kiskorúak káros médiatartalmaktól való védelme érdekében javaslatokat dolgoz ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, mely törvénytervezet novemberben kerül az Országgyűlés elé – hangzott el a Balatonalmádiban rendezett VII. Nemzetközi Médiakonferencián szeptember 25-én.

„A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” című rendezvényen szó esett Magyar Média Mecenatúra programról is, melynek keretében 1,5 milliárd forintból 250 új alkotás készítését indították el.

 

A gyermekvédelem a médiajog örökzöld témája, de nem elsősorban jogi kérdés. A jogi szabályozás ugyanis nem tud mást tenni, mint az egyéb tudományágak – szociológia, pszichológia, orvostudomány – vívmányait megpróbálja lefordítani a saját nyelvére – mondta el Koltay András, az NMHH Médiatanácsának tagja A gyermekek jogi védelme az új médiakörnyezetben című előadása bevezetőjében.

A gyermekvédelemmel kapcsolatban ellentétes vélekedések figyelhetőek meg – mutatott rá a szakember. Egyrészt vannak olyanok, akik úgy gondolják: már a jelenlegi szabályozás is túl szigorú, mások pedig úgy látják: nincs az az alkotmányos szempont, amely elég erős lenne ahhoz, hogy egy erősebb szabályozás útjába álljon. „Véleményem szerint az ideális szabályozásnak a kettő között kell elhelyezkednie: az új médiakörnyezetben ugyanis szigorú tiltás nem lehetséges, de a teljes szabadjára engedés sem lehet válasz” – fogalmazott Koltay András. A hatályos médiaszabályozás 20. századi szabályozás, hiszen a hagyományos televízióra és rádióra vonatkozik – gyermekvédelmi szempontból ez hiba, az újabb generációk médiafogyasztási szokásai ugyanis azt mutatják, hogy elsősorban az internetre kell figyelni.

Korhatárkarikák és gyermekvédelmi kerekasztal

A gyermekvédelem és a média kapcsolatát két aspektusból lehet megközelíteni: egyrészt a gyermekek médiabeli megjelenésének formái, másrészt pedig a gyermekekre káros tartalmak hozzáférésének korlátozása szempontjából. Az NMHH több javaslatot is előkészített a médiaszabályozás kibővítéséhez – emelte ki Koltay András. Elsőként javasolják a szűrőszoftverek terjedésének elősegítését, valamint a szűrt internethasználatot közintézményekben (iskolákban, könyvtárakban). Emellett szorgalmazzák az internetes tartalmak korhatár-besorolását (klasszifikációját) is: a kiskorúak fejlődését károsító tartalmak esetén figyelmeztető jelzést kellene közzétenni, ha pedig ez nem történik meg, akkor a mulasztást a gyermekvédelmi kerekasztalhoz bárki bejelenthetné. „Ez egy olyan testület lenne, ahol minden szektor képviselteti magát: az NMHH, a szolgáltatók és a kiskorúak védelmével foglalkozó szervezetek” – magyarázta Koltay András. A kiskorúak személyiségi jogának hatékonyabb védelme érdekében indítványozzák továbbá, hogy fényképpel, szöveggel és mozgóképpel történő visszaélés esetén közvetlenül a szolgáltatóhoz lehessen fordulni és kérni a tartalom eltávolítását. A NMHH javasolja a videójátékok klasszifikációját, illetve, hogy az elektronikus műsorkalauzban is fel kelljen tüntetni a korhatárkarikákat, ahogy a nyomtatott műsorfüzetben is. A legfontosabb azonban a médiatudatosság növelése, illetve támogatni a kiskorúak számára készülő internettartalmakat. A javaslatokat eddig 80-90 civil szervezetnek juttatták el, amelyektől véleményt, hozzászólást várnak. A törvényjavaslat, melyet az igazságügyi tárcával közösen készít az NMHH, várhatóan novemberben kerül az Országgyűlés elé.

Magyar Média Mecenatúra program: 1,5 milliárd forintból készül 250 alkotás

Kollarik Tamás, aki szintén az NMHH Médiatanácsának tagja, a Magyar Média Mecenatúráról, illetve a gyermekeknek szóló jó tartalmakról tartott prezentációt. Történeti áttekintésként elmondta: az 1910-es évek elején készült el az első magyar mesefilm, Drágffy Veron, amelyet – azt beszélik – Amerikában is bemutattak. Nem sokkal később, 1916-ban forgatták a János vitézt, amelyen 6000 statiszta dolgozott, 360 táncos szerepelt benne, szintén bemutatták Amerikában, és akkora siker lett, hogy hat hét alatt visszahozta a teljes árát. Már 1913-ban készültek oktatófilmek iskolai felhasználása, ekkor alakult meg ugyanis a pedagógus filmgyár, ahol pedagógiai tartalmú filmeket gyártottak. Az 1920-as évek végén hazánkban is megjelentek a külföldi mesefilmek Andersen és a Grimm-testvérek műveiből, illetve egyre több amerikai film érkezett a hazai mozikba. Az első magyar színes bábfilm az Aqua Vitae volt, majd az 1951-ben megszületett az első színes magyar rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amelyet Macskássy Gyula készített, az 1960-as, ’70-es években pedig létrejöttek az első ifjúsági szerkesztőségek.

„A Magyar Média Mecenatúra program a Médiatanács 2011-ben megújított filmes pályázati rendszere, melynek köszönhetően ma csaknem 150 film forog – ebből 2013-ban 50-60 alkotás készül el” – mondta el Kollarik Tamás. A Médiatanács-tag hozzátette: filmekre szánt évi mintegy 1,5 milliárd forintnyi keretösszegből eddig 250 új alkotás készítését indította el a pályázat. A művek között 32 animációs film szerepel, amelyekre összesen 283 millió forintot fordított a Médiatanács.

{module Forrás: edupress|none}