Linómetszet

A sokszorosító grafikai eljárások közös vonása, hogy a papíron elõször képtervet készítünk, mert a rajz végleges kialakítása a különbözõ anyagú nyomóformákon, az ún. dúcokon történik.

A legrégibb anyag, amit magasnyomáshoz dúcnak használtak, a kõ. Ezt az anyagot ma már teljesen kiszorította a könnyebben megmunkálható fa, linóleum és a különféle fémek. A metszésekhez, vésésekhez acél metszõkéseket és vésõket használunk.

A linóleummetszet vagy linómetszet dúca a parafa és lenolaj keverékébõl álló linóleumlap. A fánál könnyebben munkálható meg. Összefogott rajzú, síkhatású képek készítésére alkalmas. A vésés megkezdése elõtt a linóleumot farostlemezre vagy falapra ragasztjuk, hogy együttes magasságuk 23,5 mm legyen. A finom vonalú metszetek nyomtatására sima, vékony, magas enyvtartalmú papírt használunk. A síkszerû rajzok nyomására alkalmasabbak a vastagabb, érdesebb felületû papírok, amelyeket nyomtatás elõtt mindig alaposan benedvesítünk, mert így könnyebben felveszik a festéket. Természetesen minden újabb levonat készítése elõtt a dúcot újra fel kell festékeznünk.

A színes nyomat készítésének több módszere is van. Ezek közül a legegyszerûbb az, amikor ecsettel visszük föl a színeket közvetlenül a dúcra. Ha azonban azt akarjuk, hogy minden nyomatunk egyformán legyen színes, akkor annyi dúcot kell készítenünk, ahány színt akarunk felhasználni. Az egyes dúcokon a rajznak csak azokat a részleteit metsszük ki, amelyek azonos színûek. Egymásra nyomással a papíron újabb színek és tónusok keletkeznek.

 Forrás: ebookz.hu 

blog comments powered by Disqus

< Előző		Következő >