Zenés karácsonyi színdarab szövegkönyve

Az eredeti művet írta: Jókai Mór

Zenék: Gryllus D.: „Volt egyszer egy kis zsidó” című albumról

Színpadra átírta: Németh Péter

 

Szereplők:

János mester

Árus

Háziúr

Katika

Boróka

Palika

Többi gyerek

 

 

1. jelenet

Egy suszter ül a függöny előtt, és míg szól a zene kalapáccsal üti a cipő talpát.

Zene: Gryllus: Ó kalapács, kalapács kopp   (Volt egyszer egy kis zsidó című albumról)

 

János mester: - Végre elkészült ez a cipő! És viheti az uraság! Viheti… De jó lenne gazdagnak lenni! De jó lenne… Nem kéne ennyit görnyednem, hiszen úgy fáj már a hátam is…

Pedig azt mondják, jó szakember vagyok. Igaz ami igaz, amit egyszer megvarrok cipőt azt alig bírják elszaggatni. Nem dicsekvésképpen mondom,- ezt mondják az emberek. De mégsem tudok megélni. …

Kilenc gyerek van otthon. Kilenc.. Minden esztendőben született egy. Hogy hogyan született ennyi? Ne kérdezd. Azt mondják, hogy az Örökkévaló megáldott. Ami igaz is. Nélkülük nem lenne értelme az életemnek, amióta az asszony meghalt.

Kilenc gyerekkel egyedül! Ennyi éhes szájat táplálni! No de hála az Úristennek, inkább kilenc szelet kenyér, mint egy orvosságos üveg, inkább kilenc ágy egymás mellett, mint egy koporsó közötte. Olyan szívós gyerekek ezek. Nem árt azoknak sem az eső, sem a hó, sem a száraz kenyér. Megyek is hozzájuk haza. Szentkarácsony estéje van.

 

(felveszi a kalapját, kabátját)

 

János mester: - Csak ez az eső ne esne…

Zene: Gryllus: Mit akar az eső nékem? (ua, az album)

(Találkozik egy árussal.)

 

Árus: - Jó estét, jó estét, szép karácsony estét! Gyerekeknek cukorkát, mézeskalácsot tessék. Válogasson nyugodtan, tekintsen szét lassan, gyerekeknek örömet szerezni, most van idő arra.

János mester: - Nézzük, nézzük mennyi pénzem van. Hát ennyi… és ezen krumplit kell vennem vacsorára.

Árus: - Nem mondja már kérem, hogy egy kis cukorkára sincsen pénze a főcipész mesternek!

János mester: - Kilenc gyerekem van. Kilenc. Mind a kilencnek vegyek?

Árus: - Kilenc gyerek? Azt a leborult szivarvégit… Hát akkor mi lesz az ajándékuk ezeknek a szegényeknek?

János mester: - Olyan dolog ami nem törik el, nem kopik el, amit a másiktól nem lehet el venni. És ez, AZ ÖRÖM. És hála annak, hogy örülhetünk még a szegénységünkben is.

Árus: - Hát akkor az Isten megáldja, és erre az örömre vigyázzon ám nagyon!

János mester: - Isten áldja asszonyság!

 

2. jelenet

( A cipész otthonában vagyunk. Körös-körül gyerekek. Az apa belép a szobába, a gyerekek körbeveszik)

János mester: - No gyerekek, itt vagytok mindahányan?

Gyerekek: - Igen!

János mester: - Egy kettő, három, négy, mind itt vagytok, mind a kilencen? Tudjátok-e, hogy ma van karácsony estéje? Ünnep ám ez. Nagyon nagy ünnep… Ma este nem dolgozunk semmit, hanem örülünk valamennyien.

Gyerekek: - Hurrá! Éljen!

Katika: - Apa, de hogyan örüljünk megint, mikor megint krumpli lesz vacsorára?                           (Mutat a krumplira)

János mester: - A Jóisten ma is adott erőt és egészséget ahhoz, tudjak dolgozni. Így tudtam hozni nektek vacsorára ennivalót! De mielőtt nekilátnánk a vacsorának, egy éneket hadd tanítsak meg ajándékul.

(János mester éneket tanít) Krumpli, krumpli… Tapssal fejezik be az éneket.

(Zene: Gryllus: Krumpli, krumpli)

Boróka: - De apa, hogyan örüljünk mikor ma este fog jönni a házmester, a lakbért beszedni tőlünk?  El fogja vinni az utolsó pénzünket is!

János mester: - De valamit nem tud elvenni tőlünk. Kitaláljátok mi az?

Gyerekek: - A JÓKEDVET.

János mester: - Így van.

Katika: - Apa, erre is van egy dalod?

János mester: - Igen van. Figyeljetek csak!

(János mester újabb éneket tanít) „Házbért kell ma fizetnem…” Ujjongással fejezik be az éneket. (Zene: Gryllus: Házbért kell ma fizetnem…)

Palika: - Éljen a házmester! Éljen a lakbér! Éljen az albérlet!

János mester: - Látjátok gyerekek, mindig örülhetünk. Ha fázunk is, ha éhesek vagyunk is, nem kell szomorkodnunk. Az Isten gondot visel rólunk, és mindig figyel ránk. Mindig örüljetek még legkisebb jónak is az életben.

(Ezalatt a másik szobában a házmester üldögél, újságot olvas, szivarozik, és egyre bosszúsabb lesz az énekre, majd felpattan és zörget a cipész ajtaján.)

 

3. jelenet

Háziúr: - Kend János mester jó estét kívánok!

János mester: - Igenis szolgálatjára, nagyságos Uram, a házbérért tetszett jönni, vagy parancsol egy fénymázas topánkát?

Háziúr: - Nem ezért jöttem cipész, suszter! De sok gyermeke van magának!

János mester: - Hát van egy-kettő éhes száj, főleg ha evésre kerül a dolog!

Háziúr: -  És még több száj, mikor énekelnek! Hallja kend János mester én szerencsés emberré teszem magát! Adjon nekem egyet ide a gyermekei közül és én azt a fiammá fogadom, és gazdaggá teszem őt. Eljárhat velem külföldre, és még a többi porontyon is segíthet!

János mester: - Azt a hétszázezer pengőjét! Komolyan mondja?

Háziúr: - Komolyan cipész. No válasszon egyet a sok közül!

János mester: - Hát lássuk csak. Ez Sándorka. No ezt nem adom. Ez jól tanul, ebből pap lesz. Az Isten lássa lelkemet ezt nem adhatom oda.

Jó, leány az ugye nem kell, itt van Ferencke ez segít a mesterségben, e nélkül nem tudok dolgozni. Itt van Jánoska, hát ez meg az én nevemet viseli, ezt azért nem lehet. No megint leányok következnek ezek semmik, Boróka meg tiszta anyja, senkit nem tudok adni nagyságos uram!

Háziúr: - Hát nem tud adni egyet sem cipész, suszter!

János: - Nem lehet nagyságos uram. Kérjen tőlem akármit, egyiket sem adhatom oda, ha már az Úristen nekem adta őket.

Háziúr: - Akkor legalább annyit tegyen meg, hogy ne énekeljenek. Annyira felvidít. Itt van ezer pengő, fogadja el cserébe.

(A cipész markába nyomja pénzt)

Háziúr: - Nyugodalmas, csendes jó éjszakát! (elmegy)

 

 

4. jelenet

( szomorúan üldögélnek a gyerekek, unatkoznak)

Boróka: - Apa, most mi van? Nem szabad örülni? Nem szabad énekelni?

János mester: - Nem szabad énekelni, mert a háziúr lefizette az árát.

Katika: - Akkor, hogyan tudom kifejezni az örömömet, ha nem lehet énekelni?

János mester: - Hát például ugrándozzál! Ugrándozzál magadban! De halkan!

Katika: - Ugyan már apa! Magamban ugrándozzak?

János mester: - Igazad van! Öröm és ének nélkül olyan unalmas az élet. Meg azt sem gondoltam volna, hogy az örömet el lehet adni, el lehet veszíteni.

Palika: - Apa, nem tudnánk visszavásárolni az örömet, és az éneklést

(János mester sóvárogva nézi a pénzt, és hezitál.)

Palika: - Apa! Kérünk téged, vásárold vissza a régi életünket! A krumpli vacsorákat, meg a házbér befizetését! Mert még annak az életnek tudtunk örülni, de a mostaninak már nem tudunk!

János mester: - Rendben!

(János mester elindul a háziúrhoz.)

János mester: - Nagyságos uram, kérem bocsásson meg, vegye vissza pénzt, hadd énekeljünk a családommal újra. Mert az öröm és boldogság többet ér minden ajándéknál, és minden pénznél értékesebb.

Házúr: - Maga látja cipész, suszter! De holnap megyek a lakbérért!

János mester: - Azt se bánom, ha fényes topánkáért jön a nagyságos úr!  Az lenne a gyógyszer magának ha megtanulna velünk együtt énekelni! Szép karácsony estét kívánok magának is méltóságos úr!

( Hazamegy a lakásba a cipész.)

János mester: - Sikerült! Éljen!

Gyerekek: - Éljen!

Katika:  Éljen a krumpli!

Boróka: - Éljen a házmester!

Palika: - Éljen a lakbér! Éljen az albérlet!

 

(közösen énekelnek egy karácsonyi éneket)

( Ezalatt bejön a háziúr, és hoz ajándékba egy fenyőfát, amit közösen feldíszítenek.)

 

VÉGE

 

További infó: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Németh Péter

A zenei betéteket kérésre elküldöm e-mailben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

blog comments powered by Disqus

< Előző		Következő >