Hogyan alakul a magyar gazdaság energiatermelése?Az energiahordozóknak két fő fajtája van:

1) Elsődleges: amit közvetlenül a természetben találunk: szén, kőolaj, földgáz, szél, víz és napenergia, uránérc, geotermikus energia

 

2) Másodlagos: amit az elsődlegesből alakítunk át. Pl. gőz, elektromos áram, koksz.

Egy másik beosztás szerint vannak megújuló és nem megújuló energiaforrások. Utóbbiak belátható időn belül elfogynak, készleteik végesek (szén, olaj, gáz urán stb.). A megújuló energiaforrások emberi léptékkel végtelenek (a nap előreláthatólag kb. 5 milliárd évig süt, tehát addig lesz napenergia, illetve az általa hajtott szél és víz is).

Bányászat: Magyarország energiahordozókban nem túl gazdag. Van ugyan a legtöbb energiahordozóból, de általában kevés, vagy a minősége nem megfelelő, így nem érdemes kitermelni. Éppen ezért energiából behozatalra szorulunk. (Legnagyobb mértékben szénhidrogénekből. A csővezetékek Oroszországból, illetve az Adriai-tengerpartról jönnek, bár ez utóbbi inkább csak biztonsági tartalék, sokat nem használtuk)

Szénbányászat: Az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent a kitermelés. Ennek okai:

– a magyar bányák általában mélyen vannak

– vékonyak a rétegek

– nem túl jó a minőség, kicsi az energiatartalom, magas a szennyezőanyag és hamutartalom

– veszélyes a kitermelés (sujtólég és karsztvízbetörés)

A rendszerváltást követően az állam már nem támogatta a bányákat, ezért azoknak piaci alapon kellene megélni. Többségük erre képtelen. A legjobb bányákat összevonták erőművekkel, így az erőműnek is érdeke a kitermelés fenntartása. A maradék többségét bezárták, vagy a szénkészletek kimerülése, vagy gazdaságtalan termelés miatt.

Megmaradt bányák:

– A Mecsekben Szászvár és Komló feketeszénbányái, bár itt is több bányát bezártak

– A Dunántúli-középhegységben Ajka, Oroszlány, Tatabánya és Dorog körzete (barnaszén).

– A Borsodi-medencében néhány bánya (barnaszén)

– A visontai és bükkábrányi külszíni lignitfejtés

Szénhidrogének: Az olajigények negyedét a gázigény majdnem felét tudjuk hazai forrásból fedezni. Új nagy mezők feltárására már nem lehet számítani, így a termelés fokozatosan tovább csökken majd.

Lelőhelyek:

– Tiszántúl déli részén Szeged-Algyő környéke (gáz és olaj)

– Duna-Tisza közének déli részén Kiskunhalas térsége. (gáz és olaj)

– Nagylengyel és Zalakaros körzete (olaj)

– Délnyugat-Dunántúl (gáz)

– Tiszántúl középső része (gáz).

Urán: A Mecsekben volt bánya, de bezárták. A fűtőelemeket jelenleg Oroszországtól vesszük.

Megújuló energiaforrások: Ma a felhasználás aránya igen csekély. A Tiszán Tiszalöknél és Kiskörénél van vízerőmű, de igazából jelentős növekedésre nem lehet számítani, mert egy síkvidéki folyóra nagy kapacitású erőmű nem építhető. A geotermikus energiát (hévíz) néhány helyen üvegházak és fóliák, helyenként lakóépületek fűtésére használják. A nap és szélenergia hasznosítása Magyarországon elhanyagolható.

Villamosenergia-termelés: A legtöbb energia átalakítva, áram formájában jut el a fogyasztókhoz. Ehhez erőművekre van szükség, melyeknek elhelyezésénél figyelembe kellett venni a szénmedencék helyét, a hűtővízforrást és a fogyasztópiacot.

Szenes erőműveink elsősorban a bányák mellé települtek: Pécs, Ajka, Oroszlány, Tatabánya, Dorog, Visonta, Kazincbarcika

Szénhidrogénerőműveink az olajfinomítók mellé kerültek, azok pedig oda, ahol az Oroszországból érkező olajvezeték eléri a Tiszát és a Dunát: Tiszaújváros, Százhalombatta.

Atomerőmű csak nagy vízfolyás mellé telepíthető. Itt figyelembe vettek biztonságpolitikai tényezőket is, ezért került Paksra. Ez adja az ország energiatermelésének közel felét.