Halmazelmélet, mértékegység átváltás, gráfok is szerepelnek a matek érettségi első, 45 perces feladatlapjában. Vannak még egyszerű egyenletek, logikai feladatokon alapuló igaz-hamis állítások, sorozatszámítás, valószínűségszámítás, függvények és trigonometriai számítások is.
A 12 feladatlapból álló feladatsor rövid választ, fogalmakat, egyszerű számítási feladatokat tartalmaznak, 2-2 pontért. A 45 perces első részben függvénytábla is használható.
A második feladatlapra 135 percük lesz a diákoknak.
A II. feladatlap két részre oszlik. A II/A rész három feladatot foglal magában, ezek egy vagy több kérdésből állnak. A II/B rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
Tavalyi megoldónk szerint a feladatsor első része valamivel nehezebbnek mondható, a második résznél. Az első feladatsorban található például statisztikai feladat, ahol mediánt is számolni kell, de valószínűség-számítás is van.
Az érettségizők a 180 percig tartó középszintű matematika érettségi vizsgán is két feladatlapot kapnak. Az elsőn rövid feladatokat kell megoldani, míg a második feladatlapon két részre osztva hosszabb feladatokkal kell megküzdeni. A második részben három, egyenként 17 pontos feladat van, amelyből kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
Az emelt szintű érettségi esetén nincs időbeli bontás, 240 perc alatt a két feladatlap példáit kell tetszés szerinti sorrendben letudni. Az első részfeladatsor négy, a második részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell megoldania, és csak ez a négy lesz értékelve.
A diákok közép- és emelt szinten is függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak, ezekről maguk gondoskodnak, és egymás között nem cserélhetik.