Gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlés ülésén birtokainak – később 60.000 forintban megállapított – évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira kötötte le. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, az Akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést.
Berzeviczy Albert – az Akadémiát eddig a leghosszabb ideig, 31 évig irányító elnök – 1925. november 3-án, az MTA alapításának százados ünnepén, megnyitó beszédében a következőket mondta:
“…mi szokva vagyunk – éspedig helyesen – ezt a korábbi időpontot (1825. november 3-át) tekinteni az Akadémia születésnapjának, annál is inkább, mert így még szorosabban csatoljuk Akadémiánk történetét Széchenyi dicső nevéhez.”
1825. november 3-a az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találása.
A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
2003-ban pedig a magyar országgyűlés hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé emelte november harmadikát:
2003. évi XCIII. törvény a Magyar Tudomány Ünnepéről
Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához. Fejet hajt elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődéséhez hozzájárultak. Ezért a következő törvényt alkotja:
1.§ Az országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja.